A Pest megyei Szigetmonostor a Szentendrei-szigeten található. A Duna két túlpartján, nyugati irányban Szentendre, keleti irányban Göd települések fogják közre. Ősi egyházi település, amely a Duna két ága által védett helyen, sok történelmi vihartól menekült meg, szerencsés földrajzi helyzete okán.
Maga a térség hordaléksziget. A Duna által létrehozott törmelékkúp szétterítése után úgy alakult a rétegződés, hogy azt ősi agyagra rakódott sódert, folyóvízi eredetű homok fedte be, így szinte az egész sziget kiváló vízszűrő térséggé vált az évezredek során. Már a 30-as évektől kezdve innen kapja Budapest az ivóvízszükségletének jelentős részét, a helyiek a parti szűrésű csápos kutakkal juthatnak hozzá.
A szabályozás előtti korszakban a Duna menti térség gyakran volt árvízzel borítva, így maga a település távolabb, a sziget belseje felé alakult ki, a kiemelkedést jelentő homokdombokon. A hosszanti Szentendrei-sziget közepetáján helyezkedik el, így közlekedés-földrajzilag eléggé hátrányos helyzetben van.
A sziget egésze, az őskor óta bizonyítottan lakott volt, így Szigetmonostor határa is gazdag különböző korú leletekben. Legrégibb emlékei a rézkorból származnak. Horány közelében a badeni kultúra nyomaira bukkantak. Délkeleti határában vaskori település volt, i.e. 800 körül, ahol temető maradványait is sikerült feltárni.
A római korban a limes frekventált helyeként tartotta nyílván az aquincumi helyőrség, így őrtornyot is létesített a váci Duna-ág partján, a horányi révnél, amellyel szemben a dunakeszi őrtorony volt. Ezt a kettőt a Traianus híd kötötte össze, amelynek egyes pillérei még ma is láthatók a római őrtorony mellett.
A honfoglalás korában Kurszán fejedelem telepedett a szigetre, így halála után Szigetmonostor a Kartal nemzettség birtoka lett.
Tiburc ispán, mint a család ősi sarja 1214-ben alapította meg a településen a Bencés kolostort is, Szent Szalvator néven. Ez a monostor Felső-Göddel szemben épült, a váci Duna ág felőli emelkedőn. Sajnos, ma már alapkövei sincsenek A kolostor alapítójáról először Tiburcmonostor, majd Monostor volt a falu neve. A Szigetmonostor elnevezéssel először csak 1867-ben találkozhatunk.
A török uralom végén a megyében mindössze 52 hely maradt lakott, köztük a sziget három települése, Tótfalu, Pócsmegyer és Monostor.
1752-ben már felépült a katolikus templom, majd 1768-ban a plébánia. A Horányi család kezéről 1770-ben került át a birtok az Óbudai koronauralom tulajdonába, Mária Terézia úrbéri törvényének szellemében, és egészen 1945-ig állami tulajdon maradt. 1771-ben új református templom épült.
A XIX. században többször volt árvíz, a legnagyobb 1895-ben. Az árvizek ellenére a község fennmaradt és gyarapodott.
A két világháború között érezhető gazdasági és kulturális élénkülés kezdődött. A katokikusok és a reformátusok között dúló vallási ellentétek is csitultak. Az 1930-as években épült ki a hajóállomás és megkezdődött a csápos kutak telepítése, Budapest növekvő lakosságának megsokszorozódó vízigényének kielégítésére.
A II. világháború háború utáni években, a rendszerváltással járó változások mellett megindult Szigetmonostor infrastrukturális fejlődése, a település – elzártsága ellenére – nem került a sorvadó falvak közé.
A falu lakosságának fő foglalkozása a kezdetektől mezőgazdasági jellegű, így mint földesúri birtok (majd állami irányítású térség), a külterjes gazdálkodás válfajait művelték. A község régi címerének is beillő pecséten három szál búza, csoroszlya és ekevas látható. A szántóföldi termesztésben fő termény a búza, árpa, rozs, kukorica.
Az elmúlt évtizedekben jelentős infrastrukturális fejlődés történt Szigetmonostoron. Mozi 1967 óta (jelenleg nem működik), orvosi rendelő 1963 óta, fogorvosi rendelő 1971 óta, általános iskola és vízvezeték 1958 óta, utak portalanítása 1965 óta (jelenleg 85 %-os), járdák 1973 óta, futball- és kézilabdapálya 1975 óta van a településen. 1972-ben presszó, 1974-ben húsbolt, 1985-ben önkiszolgáló bolt létesült, az első községi könyvtár 1975-ben kezdte meg működését. 2009-ben felújításon esett át a Zöldsziget Körzeti Általános Iskola és Művészetoktatási Intézmény, 2010-ben megépült Szigetmonostor Faluház Térségi Kulturális Központ, 2011-ben pedig a Nyitnikék Óvoda korszerűsítése és bővítése is megtörtént.
Műemlék jellegű épület három van Szigetmonostoron (a katolikus templom, a katolikus plébánia, és a római kori őrtorony rom).
A Szentendrei-sziget a Duna-Ipoly Nemzeti Park része, így a természetet, a vizet szerető idelátogatóknak sok kellemes élményben lehet része. Védett növény az árvalányhaj, a településtől délre fekvő Rudafás erdő védetté nyilvánítása folyamatban van.
(A fenti leírás a szigetmonostor.hu weboldalról származik, ahol további információk is elérhetőek a település múltjáról és jelenéről.)
